Az asztma egy olyan krónikus, vagyis nem gyógyítható, de jól kezelhető betegség, mely hörgőszűkülettel jár. Az asztmás betegeknél általában a kilégzés nehezített, jellemzően rohamokban jelentkezik a hörgőszűkület miatti köhögés, fulladás, sípoló légzés. A légvételi problémák hátterében az áll, a hörgőnyálkahártya megduzzad az asztmára jellemző gyulladás miatt, a hörgőket pedig beszűkíti a simaizmok görcsös összehúzódása.
Az asztmának eltérő típusai és súlyossági fokai léteznek, így beszélhetünk allergiás asztmáról és terheléses asztmáról egyaránt. Az allergiás asztmát allergének okozzák, pl. pollenek, a terheléses asztma tüneteit pedig fizikai terhelés váltja ki.
Az asztma tünetei:
- légszomj, nehézlégzés
- sípoló légzés, főleg kilégzéskor
- múlni nem akaró köhögés, mely éjjel fokozódik
- megrövidült légzés
- hangos légzés
- gyerekek esetében jól hallható sípoló, illetve szuszogó légzés figyelhető meg gyakori köhögési rohamokkal
- súlyos esetben mellkasi szorítás, mellkasi fájdalom
- nagyon súlyos esetben a beteg olyan mértékben nem kap levegőt, hogy akár oxigénhiányos állapot is felléphet
Az asztma kezelésére többféle gyógyszer alkalmazható, a rendelkezésre álló készítményeket három nagy csoportba lehet sorolni.
Fenntartó kezelésre alkalmazható gyógyszerek
Ezeket a készítményeket rendszeresen, általában minden nap kell használni a krónikus panaszok kezelése és a rohamok megelőzése érdekében.
Az inhalációs corticosteroidok olyan gyulladáscsökkentő készítmények, melyek a leghatásosabbak az asztma kezelésében. A corticosteroidok csökkentik a légutakban jelen levő gyulladást, illetve megakadályozzák, hogy az erekből folyadék kerüljön a légutak szöveteibe. Csökkenti a rohamok gyakoriságát, emellett a tünetek kezelésére használatos gyógyszerek mennyisége is mérsékelhető. Az inhalációs corticosteroidoknak kevesebb mellékhatásuk van, mint a szájon át bevett készítményeknek, hiszen hatásukat közvetlenül a légutakba jutva fejtik ki.
A hörgtágító gyógyszerek fő hatása a beszűkült hörgők tágítása. Általában a mérsékelten súlyos vagy a súlyos asztmás tünetek kezelésére alkalmazzák, emellett az éjszakai rohamok kivédésére is szolgálnak. Ezek a készítmények önmagukban nem elegendők az asztma kezelésére, általában az inhalációs corticosteroidokkal együtt alkalmazzák.,
A leukotrién módosítók a leukotriének termelődését, illetve azok hatását gátolják. A leukotriének olyan anyagok, melyek a tüdőben lévő gyulladásos immunsejtek által, az asztmás roham alatt szabadulnak fel. Ez sípoló légzéshez, légszomjhoz, valamint nyáktermelődéshez vezet. Ezeket a készítményeket legtöbbször egyéb gyógyszerekkel együtt alkalmazzák, célja az asztmás rohamok megelőzése.
Rohamoldó gyógyszerek
A rohamoldó gyógyszerek rövidebb ideig, azonban gyorsan hatnak, az asztmás rohamok oldására alkalmazhatóak.
A rövid hatású hörgőtágítókat akkor kell beszedni, amikor a tünetek megjelennek. Perceken belül elkezdenek hatni, csökkentik a köhögést, a sípoló légzést, a légszomjat.
A szájon át szedett vagy vénás corticosteroidok az akut asztmás rohamok kezelésére alkalmazhatóak, azonban ezeknek a gyógyszereknek sajnos súlyos mellékhatásuk lehet, többek közt kialakulhat szürkehályog vagy izomgyengeség is.
Allergiás eredetű asztma kezelése
Az allergiás asztma kezelésére szolgáló készítmények a szervezet érzékenységét csökkentik az allergénekkel szemben, megakadályozzák, hogy a szervezet reagáljon az allergénekre. Két módszer jöhet szóba, az immunterápia, illetve az IgE-ellenes monoklonális antitestek alkalmazása.
Immunterápiás kezelésre abban az esetben lehet szükség, amennyiben a tüneteket kiváltó okok elkerülése nem elég a tünetek csökkentéséhez. Elsődlegesen meg kell határozni, hogy milyen allergének okozzák a tüneteket, ezután pedig többször, kis mennyiségben, injekció formájában a tüneteket kiváltó allergéneket beadják a betegnek, így idővel csökken a túlérzékenység.
Allergia esetén úgynevezett IgE típusú antitesteket termel az immunrendszer, melyek semlegesítik a polleneket, házi poratkákat. Az omalizumab csökkentheti az asztmás rohamok számát úgy, hogy ezen antitestek hatását meggátolja. Az antitestek hatására az immunrendszer reaktivitása csökken, ezáltal a légzést nehezítő gyulladás is csökken.
Az asztma tünetei és a panaszok előfordulása minden beteg esetében eltérő. A panaszok olykor szűnni látszanak, máskor pedig újra felerősödhetnek. Érdemes szakorvoshoz fordulni már enyhébb tünetek esetén is, hogy a betegség súlyosbodása elkerülhető legyen.
